efendi † A: 1600 k. ? efhendit (MonÍrók. 30: 102); 1607 efendit (MonTME. 3: 70); 1608 effendi (MonTME. 3: 84) J: ’〈török állami hivatalnokok és tanult emberek megszólításaként〉 úr, uram | Herr, mein Herr 〈türkischer Ehrentitel für Gebildete und höhere Beamte〉’
Oszmán-török jövevényszó. | ≡ Oszm. efendi ’úr ‹polgári tisztségviselők és tanult emberek címeként és megszólításként is›’, (R.) ’előkelő úr’ [< újgör. ἀφέντης [vokatívusz] ’úr’ < gör. αὐϑέντης ’úr’]. ≋ Megfelelői: szbhv. (R.) efèndi, efèndija; fr. efendi; sp. efendi; stb.: ’török úr’. ⌂ Az efhendi változat az →ebhendi adata is lehet. Ma már csupán török vonatkozású történeti tárgyú művekben fordul elő.
☞ TESz.; Kakuk: ÉlOsm. 138; EWUng.