ebéd A: 1372 u./ ebedutan (JókK. 38); 1416 u./¹ èbednèc (BécsiK. 168); 1527 ebydnek (Heyden: Puerilium 36); 1552 ebédet (Heltai: Dial. E7b) J: 1 1372 u./ ’délelőtti étkezés | Hauptmahlzeit am Vormittag’ (↑); 2 1372 u./ ? ’étkezés; lakoma | Mahl; Schmaus’ (↑), 1761 ’ua.’ (NSz.); 3 1416 u./² ’a délelőtti főétkezésre készített ételek | für die Hauptmahlzeit am Vormittag zubereitete Speise(n)’ (MünchK. 27va); 4 1761 ’déli étkezés | Mittagessen’ # (NSz.); 5 1790 ’a déli étkezésre készített étel | die zum Mittagsmahl zubereitete(n) Speise(n)’ # (NSz.) Sz: ebédlő 1372 u./ ebellew haʒaban ‹foly mn-i igenév› (JókK. 66); 1803 ebédlö́ ’étkezésre használatos helyiség | Speisesaal’ (Márton J.: MNSz.–NMSz. Eßsaal a.)

Szláv jövevényszó. |  ≡  Óe. szl. obědъ ’étkezés; reggeli’; szbhv. obed ’étkezés; ebéd’; szlk. obed ’ebéd’; or. oбeд ’ua.’; stb. [< szláv *ob igekötő + *ěd- ’eszik’; az igekötő itt a rendszeres, naponta ismétlődő evésre utal]. A szláv szó eredeti jelentése ’evés, falatozás’ volt. A jelentések differenciálódása azzal függ össze, hogy az étkezések meghatározott napszakokhoz kapcsolódtak.  ⌂  Nem világos, hogy a szó a magyarba ’evés, falatozás’ vagy pedig az 1. jelentésben került-e át. A 4. és 5. jelentés azzal függ össze, hogy a napi két étkezés (délelőtt, ill. délután) helyett hármat tartottak (reggel, délben és este). Az ebédlő származék ’étkezésre használt helyiség’ (↑) jelentésének kialakulásához vö. 1372 u./ ebellew haʒaban ’ua.’  (JókK. 66).  ∼  A délebéd ’ebéd’  (1761: NSz.) és estebéd ’vacsora’  (1832: Nszt.) stb. összetételekben az ebéd tulajdonképpen a 2. jelentésben áll.

☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 166; TESz.; MNy. 71: 177; EWUng.→ jászol