duzzad A: 1508 meg duzzadanak (DöbrK. 431); 1611 Durzatt [d-t] [sz.] (Szenczi Molnár: Dict.); 1796 dúzzad (NSz.) J: 1 1508 ’haragra gerjed | in Zorn geraten’ (↑); 2 1519 ’terjedelmében növekszik, dagad, árad | (an)schwellen, sich vergrößern’ # (JordK. 158); 3 1784 ’felfuvalkodik | sich aufblasen’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 18); 4 1789 ’〈érzelem〉 egyre növekszik | wachsen 〈Gefühl, Lust〉’ (Nszt.); 5 [kedve ~] 1792 ’kedve kerekedik | Lust bekommen’ (Baróti Szabó: KisdedSz.)
duzmad × A: 1519 dwʒmadot [sz.] (JordK. 202); 1754 dúzmadt [sz.] (NSz.) J: 1 1519 ’felfuvalkodik | sich aufblasen’ (↑); 2 1527 ’haragra gerjed; felindul | in Zorn geraten; aufgebracht werden’ (ÉrdyK. 508); 3 1750 ’dagad, duzzad | (an)schwellen, sich vergrößern’ (Wagner: Phras. Intumeo a.); 4 1792 ’felfúvódik; habzik | sich aufblähen; schäumen’ (Baróti Szabó: KisdedSz.); 5 1824 ’makacskodik | trotzig sein’ (NSz.)
duzzaszt A: 1575 Meg duzastotta (NySz.); 1611 Megdurzaztya [t-j] (Szenczi Molnár: Dict.); 1613 Felduzzasztyák [t-j] (NySz.) J: 1 1575 ’borzol | sträuben’ (↑); 2 1611 ’felhúzza 〈az orrát〉 | rümpfen 〈die Nase〉’ (↑); 3 1791 ’dagaszt, duzzadttá tesz | schwellen 〈trans.〉’ # (NSz.); 4 1831 ’vizet elrekeszt | Wasser stauen’ # (Nszt.); 5 1917 ’〈számban, nagyságban〉 növel, gyarapít | erhöhen, steigern’ (Nszt.)
duzzan ∆ A: 1777 duzzant (Nszt.) J: 1 [kedve ~] 1777 ’kedve kerekedik | Lust bekommen’ (↑); 2 1801 ’duzzad | anschwellen’ (NSz.)
Valószínűleg onomatopoetikus eredetű szavak. | ⌂ Feltehetőleg a kitüremkedés, dagadás, kiterjedés kifejezésére keletkezhetett. A tő a →dúz-zal lehet azonos, sőt, még az sem zárható ki, hogy a →dúz a szócsalád tagjainak alapszava. A végződések különféle igeképzők. A lelkiállapottal kapcsolatos jelentések másodlagosak. ∼ A duzma ’hab, tajték; harag, düh; stb.’ (1604: Szenczi Molnár: Dict.), duzma ’felfuvalkodott; makacs; stb.’ (1763: NSz.) elvonás lehet a duzmad-ból. A (R.) dúz ’duzzanat, dudor’ (1808: Sándor I.: Toldalék) a nyelvújítás korában keletkezett elvonás a szócsalád igéiből.