demokrácia A: 1612 Democratia [es. nem m.] (Nyr. 94: 235); 1780 Demokrátiákat (Nszt.); 1795–1796 Démokrátzia (NSz.); 1798 Demokrátzia (NSz.) J: 1 1612 ? ’a népnek a közügyekben való részvételén alapuló politikai rendszer v. államforma | Demokratie’ # (↑), ’ua.’ (↑); 2 1831 ’alárendelt társadalmi réteg, csoport’ (Nszt.)

demokratikus A: 1790 Democraticus (MNy. 69: 496); 1801 Demokrátikusakat (NSz.); 1846 demokratikus (Nszt.) J: ‹mn› 1 1790 ’a demokrácia elveinek megfelelő, azok alapján álló | demokratisch’ # (↑); 2 1887 e. ’bárki számára hozzáférhető | für alle zugänglich’ (Nszt.) | ‹fn› 1801 ’a demokrata mint az arisztokrata ellentéte | Demokrat’ (↑)

demokrata A: 1791 Demokraták (MNy. 69: 496); 1847 democrat (Nszt.); 1875 demokrát (Nszt.); 1893 Démokrata (PallasLex.) J: ‹fn› 1791 ’a demokrácia híve | Demokrat’ # (↑) | ‹mn› 1 1795 ’demokratikus | demokratisch’ (Nszt.); 2 1847 ’bárki számára hozzáférhető | für alle zugänglich’ (Nszt.)

demokratizmus A: 1791 Demokratismus (MNy. 69: 496); 1883 demokratizmus (Nszt.) J: ’demokratikus jelleg | Demokratismus’

Nemzetközi szók. |  ≡  Ném. Demokratie; ang. democracy; fr. démocratie; stb.: ’demokrácia’, az angolban ’(köz)nép ‹a nemesség ellentéteként›’; – vö. még lat. democratia ’népuralom’ [< gör. δημοκρατία ’ua.’] | ném. demokratisch; ang. democratic; fr. démocratique; stb.: ’demokratikus’; – vö. még lat.  (ú.) democraticus ’ua.’ [< gör. δημοκρατικóς ’ua.; a demokráciához tartozó’] | ném. Demokrat; ang. democrat; fr. démocrate; stb.: ’demokrata’ | ném. Demokratismus; ang. democratism; fr. démocratisme; stb.: ’demokratizmus’. A görög szó a gör. δῆμος ’nép’ és κράτος ’erő, hatalom’ összetétele alapján keletkezett. A franciából terjedt el a francia forradalom idején.  ⇒⌂  A magyarba a latinból, ill. francia és német közvetítéssel került át, részben latinosított szóvéggel; vö. még lat.  (h.) democrata ’népbarát’.

☞ TESz.; EWUng.→ agrár, arisztokrácia, bürokrata, demagóg, démon