damaszt A: 1533 Damascus (Murm. 2017.); 1554 damaszért [] (Nyr. 91: 361); 1752 Damask (SzT.); 1783 damis leiblija (MNy. 65: 233); 1785 Damásbúl, Dámisz belléssel (MNy. 65: 233); 1788 damastokból (NSz.); 1788 Damaska (Nszt.); 1830 tamisz béllésre (MNy. 65: 233); 1846 damaszttal (Nszt.) J: ’saját színével mintázott kelme | Damast’

Vándorszó. |  ≡  Ném. Damast, (kor. úfn.) damask, damast, (h.) damasch, damaskh, tamaschk; fr. damas; ol. damasco, (R.) damasto, (bol.), (rom.) damasc; szbhv. damast; stb.: ’damaszt’. Vö. még lat.  (k.), (h.) Damascus (albus) ’ua.’ [< lat.  (k.) Damascus [hn.] ‹szíriai város, ahonnan ez a szövet és ez a szövésmód származik›]. Az olaszból terjedt el.  ⇒⌂  A magyarba a latinból, ill. olasz, német és francia közvetítéssel került át.  ∼  A helynév () magyar adatához vö. 1416 u./¹Damaſcoſban(BécsiK. 11).

EtSz.; MNy. 50: 77; TESz.; FNESz. Damaszkusz a.; EWUng.