damaszt A: 1533 Damascus (Murm. 2017.); 1554 damaszért [✐] (Nyr. 91: 361); 1752 Damask (SzT.); 1783 damis leiblija (MNy. 65: 233); 1785 Damásbúl, Dámisz belléssel (MNy. 65: 233); 1788 damastokból (NSz.); 1788 Damaska (Nszt.); 1830 tamisz béllésre (MNy. 65: 233); 1846 damaszttal (Nszt.) J: ’saját színével mintázott kelme | Damast’
Vándorszó. | ≡ Ném. Damast, (kor. úfn.) damask, damast, (h.) damasch, damaskh, tamaschk; fr. damas; ol. damasco, (R.) damasto, (bol.), (rom.) damasc; szbhv. damast; stb.: ’damaszt’. Vö. még lat. (k.), (h.) Damascus (albus) ’ua.’ [< lat. (k.) Damascus [hn.] ‹szíriai város, ahonnan ez a szövet és ez a szövésmód származik›]. Az olaszból terjedt el. ⇒⌂ A magyarba a latinból, ill. olasz, német és francia közvetítéssel került át. ∼ A helynév (↑) magyar adatához vö. 1416 u./¹ Damaſcoſban (BécsiK. 11).
☞ EtSz.; MNy. 50: 77; TESz.; FNESz. Damaszkusz a.; EWUng.