dal-
dalevező † A: 1405 k. dal eueʒe (SchlSzj. 768.) J: ’kormánylapát; evező | Steuerruder; Ruder’ | dalgúzs † A: 1585 dal gúsos [sz.] (Cal. 1072) J: ’a hajóborda felálló vége, amelyhez az evezőt gúzsolták | Spitze des Spants, woran das Ruder mit einer Weide befestigt wurde’
Összetett szavak előtagja, német (feln.) jövevényszó. | ≡ Vö. ném. Dolle, (kor. úfn.) dolle: ’faszeg; evezőszeg’ [< aln. (kaln.) dolle ’ua.’]. ⌂ A (R.) dal ’farevező’ (1784: Baróti Szabó: KisdedSz. 17) valószínűleg a dalevező utótagjának tudatos elhagyásával keletkezett. Vö. még dallaz ’egy bizonyos módon evez’ (1825: EtSz.); (N.) dalladzó ’egy fajta evező’ (MTsz.).
☞ EtSz. 2. dal a.; MNy. 62: 327; TESz.; Mollay: NMÉr.; EWUng.→ evez, gúzs