csónak A: 1217/ Cholnuc [szn.] (VárReg. 30.); 1262 Cholnok [hn.] (Györffy: ÁMTF. 2: 232); 1357 Cholnukwth (OklSz.); 1372 u./ cʒolnokott (JókK. 26); 1395 k. chonok (BesztSzj. 270.); 1470 conakban (SermDom. 2: 692); 1492 czolnakpinz (OklSz.); 1763 Csónok (NSz.); 1766 Csonikjában (MNy. 60: 224); 1792 Tsanak (Baróti Szabó: KisdedSz. Vetni a.); 1862 csónyik (CzF.) J: 1 1217/ ? ’kisebb vízi jármű, ladik | Boot, Kahn’ # (↑), 1357 ’ua.’ (↑); 2 1792 ’vetélő | Weberschiffchen’ (↑); 3 1883 ’〈pillangós növényen〉 a virág legalsó sziromlevele | das unterste Blütenblatt der Schmetterlingsblüte’ (Nszt.); 4 1885 ’ormótlan cipő | Elbkahn 〈Schuh〉’ (Nszt.) Sz: csónakos 1360 Cholnukus [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 5: 83); 1544 ’embereket csónakon szállító ember | jmnd, der Menschen in einem Boot befördert’ (OklSz.) | csónakázik 1788 Tsónakázás [sz.] (EtSz.)

Szláv jövevényszó. |  ≡  Szbhv. čunak, čunjak ’csónak; vetélő’; szlk. člnok ’ua.; a pillangósvirágúak legalsó sziromlevele’; or. челнок ’csónak; vetélő’; stb. [< szláv *čьlnъ ’csónak’].  ⌂  A csónak alak mássalhangzókieséssel és pótlónyúlással keletkezett. A 3. jelentés a lat. carina ’hajógerinc’, (tud.) ’a pillangósvirágúak legalsó sziromlevele’ hatását tükrözheti.

☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 139; TESz.; EWUng.→ csille, lélekvesztő