csárda A: 1606 chardakon (MNy. 79: 510); 1617 csordakoknak (EtSz. csardak a.); 1662 csárdát (Nyr. 73: 342); 1733 csurták (MNy. 16: 50); 1808 Tsarda (NSz.) J: 1 1606 ’magas figyelőállás | hoher Beobachtungsstand; Wachhaus, Warte 〈an der türkischen Grenze〉; katonai őrház 〈a török határon〉’ (↑); 2 1617 ’nagy, kör alakú, fedetlen épület | Amphitheater’ (↑); 3 1733 ’pusztai vendéglő | Heideschenke’ # (↑); 4 1799 ’szín; eresz | Schuppen; Traufdach’ (EtSz.); 5 1862 ’bódé a hajón | Hütte auf dem Schiff’ (CzF.) Sz: csárdás 1755 csárdással ’pusztai vendéglős | Heidewirf’ (MNy. 60: 223); 1835 ’egy fajta zene, tánc | Tschardasch 〈Tanz, Musik〉’ (MNy. 6: 368)

Vándorszó. |  ≡  Oszm. c̦ardak ’erkély, emeleti galéria v. tornác’; blg. чapдaк ’árkádsor, tornác, folyosó; elárusítópavilon’; szbhv. čardak ’katonai őrtorony, magaslat, kilátó(hely); erkély, balkon; csőszkunyhó, csűr, pajta’; újgör. τσαρδάκ ’tornác, karzat, galéria; elárusítópavilon, kioszk’; albán c̦ardhák ’ua.’; stb. Forrása: újperzsa čārtāġ ’négy oszlopon álló erkély, négyszögletes szoba’. A Balkánon főleg az oszmán-török által vált elterjedtté.  ⌂  A magyarba főleg a szerbhorvát nyelvből, ritkább esetekben közvetlenül az oszmán-törökből került. A k nélküli változatok a többesjelnek felfogott k kiesésével keletkeztek. A csárdás származékszó nemzetközi szóvá vált; vö. ném. Tschardasch; ang. czardas; ol. ciarda; stb.: ’magyar nemzeti tánc’.  ≁  A (N.) cserdák ’folyosó, pitvar’  (1881: Nyr. 10: 204) a rom. cerdak ’folyosó; elárusítópavilon, kioszk’ szóból származik.  ⌂⇒  A magyarból: ném. Tscharda; fr. tscharda; cseh čarda; stb.: ’pusztai csárda’.

☞ EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 608; TESz.; Kakuk: ÉlOsm. 99; EWUng.