cirókál × A: 1702 tzirokolásra [? ɔ: tzirokálásra] [sz.] (NySz.); 1725 Czirókál (Nyr. 38: 258); 1789 tzirokálják (Nszt.); 1798 tzirogálnak (NSz.) J: ’cirógat | streicheln, liebkosen’
cirókáz × A: 1763 czirókázni [sz.] (Nyr. 32: 92) J: ’cirógat | streicheln, liebkosen’
cirógat A: 1766 tzirúgat (MNy. 36: 337); 1784 tzirogat (Baróti Szabó: KisdedSz. 87); 1791 tzirolgatás [sz.] (MNy. 36: 337); 1793 tzirógatják (NSz.); 1830 czírolgatá (NSz.) J: ’simogat, dédelget | streicheln, liebkosen’
Fiktív tőből keletkezett származékszó. | ⌂ A tő bizonytalan, esetleg onomatopoetikus eredetű. A szócsalád tagjai a cirógatást, simogatást kifejező hangulatfestő igeként a gyermeknyelvben keletkezhettek. A végződések gyakorító képzők. ∼ A ciróka-maróka ’‹kisgyermek játékos simogatásakor hízelkedő szóként›’ (1788: Nszt.) ikerszó utótagja a →mar¹ szóra megy vissza.
☞ EtSz.; TESz. cirógat a., ciróka-maróka a. is; EWUng.