bel-

belzugoly ∆ A: 1780 beľſzugolyáiba (Baróti Szabó: ParMaj. 2: 109) J: ’belső zug | innerer Winkel’ | belföld A: 1786 bel- és külfö́ldi [sz.] (NSz.) J: ’államhatáron belüli földrajzi terület | Inland’ # | belváros A: 1787 Belváros (Nyr. 29: 26) J: ’városközpont | Innenstadt’ # | Ilyenek még: belvillongás ’belviszály | innere Unruhen’ (1831: Nszt.); belvilág ’lelkivilág | Innenwelt’ (1831: Nszt.) ’vmely dolog belső felülete | lichte Weite’ (1846: Nszt.); belvíz ’belföldi vízi út, (hajózható) folyó, tó, csatorna (együttese) | Binnengewässer’ (1832: Nszt.) ’a talajból feltörő v. csapadékból összegyűlt, lefolyás nélküli víztömeg | sich in abflusslosen Vertiefungen versammelte große Wassermenge’ (1847: Nszt.); belügy ’vmely állam belső működésével kapcsolatos hivatalos ügyek | innere Angelegenheit’ (1833: Nszt.); belgyógyász ’a belső szervek betegségeinek vizsgálatával, gyógyításával foglalkozó szakorvos | Internist’ (1863: NSz.)

Összetételi előtag, elvonás. |  ⌂  Az önálló szóként nem adatolt bel- ’belső, bel-’ a →belső-ből keletkezett tudatos szóalkotással. A belső-vel alkotott korábbi jelzős szószerkezetek helyettesítették vele; vö. belső rész ’vminek a belseje, lényege’  (1525: VitkK. 88); belső világ ’ua.’ (1804/: (NSz.)) stb. Az összetételek mintájául részben Bel- előtagú régi magyar helynevek – vö. 1192/ Belzud  (Györffy: ÁMTF. 1: 235), 1597 Belmezeö  (MNy. 44: 146) stb. – részben német összetételek szolgálhattak: vö. ném. Inland ’belföld’, Innenstadt ’belváros’, Innenwelt ’belvilág’ stb. – Az utótag a magyarban (címszavak kivételével): zugoly (→zug).  ⌘  Nyelvújítási alkotás.

☞ EtSz. bél a., föld a.; TESz.; EWUng.→ belső, föld, város, zug