aggik ∆ A: 1486 agſagtok [sz.] (RMNy. 2/2: 359); 1577–1580 agganunk [sz.] (NySz.); 1700 aggik [▽] (NySz.) J: 1 1486 ’aggódik | sich ängsten’ (↑); 2 1577–1580 ’törődik vmivel | sich um etw kümmern’ (↑); 3 1874 ’összetöpped; összecsomósodik | zusammenschrumpfen; sich zusammenballen’ (Nyr. 3: 182) Sz: aggság 1486 (↑) | aggaszt 1541 aggaßtall'a [sz.] (Sylvester: ÚT. 2: 125); 1700/ aggasztom ’nyugtalanít | beunruhigen’ # (MFl.)

aggaszt × A: 1616 felaggasztalua [sz.] (NySz.); 1676 aggasztottad (NySz.) J: 1 1616 ’(fel)akaszt | (auf)hängen’ (↑); 2 1893 ’hátráltat, gátol, alkalmatlan | hindern, ungelegen sein’ (MTsz.)

aggódik A: 1578 agodalommal [sz.] (Bornemisza: ÖrdKís. 148); 1584 aggodalom [sz.] (NySz.); 1621 Aggódni [sz.] (Szenczi Molnár: Dict.); 1651/ aggódik [▽] (NySz.); nyj. óg (MTsz. agg a.) J: ’nyugtalankodik | sich ängsten’ # Sz: aggodalom 1578 (Bornemisza: ÖrdKís. 148); 1584 [sz.] (NySz.) | aggodalmaskodik 1854 aggodalmaskodék (NSz.) | aggodalmas 1750–1771 aggodalmas (NySz.)

aggály A: 1823 aggály (NSz. 60) J: ’kételkedés, kétség | Bedenken’ Sz: aggályos 1839 aggályos (NSz.)

aggat A: 1561 aggatiatoc (NySz.); 1797 akgatni [sz.]; aggatni [sz.] (NSz.); nyj. akogasdfel (Balassa J.–Simonyi: TMNy. 419) J: 1 1561 ’öltöget | Stiche machen’ (↑); 2 1573 ’(fel)akaszt | (auf)hängen’ # (NySz.); 3 1837 ’akadályoz; alkalmatlankodik | hindern; ungelegen sein’ (NSz.)

A szócsalád kiinduló eleme, az →aggik¹ vitatott eredetű. | 1 Belső keletkezésű, jelentéselkülönüléssel jött létre az →agg vagy az aggik² (→agg) alakokból. |  ⌂  Az idősebb kor gyakorta testi hanyatlással és aggodalmaskodással jár együtt. Ez minden bizonnyal jelentéskeveredéshez vezetett az →agg (aggság, aggik², aggaszt) szócsalád egyes szavaival. 2 Alapnyelvi örökség a finnugor korból. |  ≡  Vö. finn ankea ’nehéz; szoros, szigorú, nyomasztó’; észt angu- ’megsűrűsödik, megmerevedik’ [fgr. *aŋke ’keskeny, szoros; szorultság; keskenyedik’].  ⌂  A fgr. *ŋk > m. g (> gg) hangváltozáshoz vö. →agg. A jelentéséhez vö. →töpörödik : →töpreng; lat. angustus ’keskeny’ : angor ’félelem’ stb. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a keleti-tengeri finn szó akár német jövevényszó is lehet; vö. gót aggwus ’keskeny’. ▣  ⌂  Mindkét magyarázat egy eredeti, korai igenévszói tőre mutat. Az aggaszt és az aggódik -szt műveltető igeképzővel, ill. ód(ik) visszaható igeképzővel keletkezett. Az aggály nyelvújítási származékszó. Végződése -ály névszóképző.  ⚠  Az aggik¹-nek a finnugor *šoŋkɜ ’keskeny; szorultság; keskenyedik’ szóből való magyarázata kevésbé valószínű.

☞ MNy. 5: 126; FUF. 16: 82; TESz. aggódik a.; UEW. 12, 501; EWUng.