zordon A: 1270 Zurdyn (OklSz.); 1344 zordon (OklSz.); 1585 Szordanul (Cal. 1103) J: ‹mn› 1 1270 ’sötétszürke | dunkelgrau’ (↑); 2 1390 ? ’ijesztő; félelmetes | erschrecklich; fürchterlich’ (OklSz.), 1630 ’ua.’ (NySz.); 3 1585 ’faragatlan, bárdolatlan | tölpelhaft, ungebärdig’ (Cal. 124); 4 1757 ’(ridegen) komor; barátságtalan | (rauh) düster, finster; unfreundlich’ (NSz.); 5 1814 ’kedvezőtlen, mostoha 〈időjárás〉 | rauh 〈Klima〉’ (NSz.) | ‹fn› 1 1816 ’zordság 〈klímáé〉 | Rauheit 〈des Klimas〉’ (NSz.); 2 1817 ’vadon, rengeteg | Wildnis’ (NSz.)

zord A: 1808 Zord (Sándor I.: Toldalék) J: 1 1808 ’durva, faragatlan | tölpelhaft, rauh’ (↑); 2 1816 ’kedvezőtlen, mostoha 〈időjárás〉 | rauh 〈Klima〉’ (NSz.); 3 1834/ ’barátságtalan; (ridegen) komor | unfreundlich; (rauh) düster, finster’ (NSz.)

A szócsalád alapja, a zordon ismeretlen eredetű. |  ⌂  Valami negatív vagy pejoratív értelmének kifejezésére a magyar nyelv gyakran használ sötét színárnyalatot jelzőként tartalmazó szókapcsolatokat, kifejezéseket, vö. még →sötét. A főnévi használat a →vadon főnévi jelentéseinek hatására is visszavezethető. A melléknévi 4., 5. jelentés nyelvújítás kori.

A zord elvonás. |  ⌂  A zordon-ból elvonással alakult ki, tudatos szóalkotással a nyelvújítás idején, az →új : újdon, →vad : vadon szópárok alapján.

☞ TESz.; EWUng.