zömök A: 1767 Zömök (Pápai Páriz–Bod: Dict.); 1786 szömökös [sz.] (MNy. 71: 383); 1794 zö́mö́k (NSz.); 1810/ Tzömök (NSz.); 1838 Zsömök (Tsz.); 1863 zsėmėk (Kriza [szerk.] Vadr. 524.); nyj. zömek (MTsz.) J: ’köpcös, tömzsi 〈személy〉 | untersetzt, gedrungen 〈Person〉’
Hangrendi átcsapással keletkezett szóhasadás. | ⌂ A zomok ’zömök, köpcös, tömzsi’ (→zomak) szóból keletkezett; hasonló fejlődéshez vö. →tömpe. Az 1810/-es változathoz vö. →cimbora. A szó eleji z > zs hangváltozáshoz vö. →zökken. ≂ Esetleg idetartozik: (N.) dömök ’zömök, köpcös, tömzsi ‹személy›’ (Nyatl. 530.).