viza A: 1230 wizahal (OklSz.) J: ’nagyra növő, vizeinkben ma már igen ritka, a tokfélék családjába tartozó hal | Hausen (Huso huso)’
Vándorszó. | ≡ Rom. viză, [végartikulussal] viza; cseh vyz, vyza; szlk. vyza; le. wyz, wyza; ukr. виз; stb.: ’viza’. A szavak egymáshoz és a magyar szóhoz való kapcsolata nem kellően tisztázott; ezen kívül bizonytalan maradt, hogy a ném. (ófn.) hūso; lat. (k.) huso: ’viza’ az említett szóval összefügg-e. Ez a halfajta a Fekete-tengerben és az ebbe torkolló folyókban él, így a megnevezés egy, a térségben lévő nyelvben kelethezhetett. ⌂⇒ Néhány szomszédos nyelvbe a magyarból került; vö. pl. szbhv. (Kaj) vȉza; szln. víza: ’viza’.
☞ Kniezsa: SzlJsz. 782; TESz.; EWUng.