viszálykodik A: 1531 Viſalkodok [sz.] (ThewrK. 180); 1568 vizzalkodas [sz.] (NySz.); 1603 viszhálkodás [sz.] (NySz.); 1758 viszalkodásba [sz.] (NSz.); 1805 visszálkodik [] (NSz.); 1862/ viszálykodásoknak [sz.] (NSz.) J: ’ellenségeskedik; perlekedik, veszekszik | streiten; zanken’

viszályos A: 1777 viszszálos, viszszályos (NySz.); 1796 viszályosan (NSz.); 1818 viszállos (NSz.) J: 1 1777 ’ellentétes | gegenteilig’ (); 2 1784 ’kölcsönös; megfordítható | gegenseitig; umwendbar’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 95); 3 1806 ? ’viszálykodó | zwieträchtig’ (NSz.), 1823/ ’ua.’ (NSz.); 4 1823 ’viszontagságos | wechselvoll’ (NSz.)

viszály A: 1806 Viszály (NSz.); 1832 visszályokkal (NSz.) J: 1 1806 ’békétlenség, viszálykodás | Streit, Zwist’ (); 2 1832 ’viszontagság; nehézség, baj | Wechselfälle; Schwierigkeit’ (); 3 1838 ’vminek a fonákja | Rückseite’ (Tsz.)

A szócsalád alapja, a viszálykodik származékszó. |  ≡  A →visszál ’elfordít, csavar, felcserél, megfordít’ szóból -kodik igeképzővel; vö. (fel)fuvalkodik (→fúj), munkálkodik (→munka) stb.

A viszály elvonás eredménye. |  ⌂  Tudatos szóalkotással lett elvonva a viszálykodik szóból; vö. hiány (→hiányos), magány (→magán) stb.

A viszályos tudatos szóalkotás eredménye. |  ⌂  A viszály szóból jött létre -s melléknévképzővel; az alaktanához vö. közönyös (→közöny), magányos (→magán) stb.

A szócsaládhoz még |  ⌂  A szó belseji l > ly palatalizáció eredetileg a viszályos szóban ment végbe.  ⌘  A viszály és a viszályos nyelvújítási szavak.  ∼  Ugyanebből az alapszóból: visszáltatás ’viszály, veszekedés’  (1533: NySz.).

D. Bartha: Szóképz. 61; TESz.; EWUng. visszál