virág A: 1237 Vyragus [sz.] [szn.] (OklSz.); 13. sz. közepe/ vıragnac uıraga (ÓMS.); 1470 veragos [sz.] (SermDom. 2: 127); nyj. vërág (MTsz.); vérágós [sz.] (ÚMTsz.) J: 1 1237 ? ’virágzó növény; növénynek szaporodás céljára módosult hajtása | blühende Pflanze, Blume; Blüte’ # (↑), 13. sz. közepe/ ’ua.’ (↑); 2 1490 k. ’szép leány; 〈megszólításban〉 kedvesem | schönes Mädchen; Liebchen 〈als Anrede〉’ (MNy. 25: 90); 3 [főleg E/3. személyjellel] 1506 ’vminek legértékesebb, legszebb része; vkinek, vminek legerőteljesebb állapota | das Beste; schönster Zustand’ (WinklK. 247); 4 1545 ’virág alakú díszítőelem | Blütenmuster’ (OklSz.); 5 1641 ’bor felszínén képződött, fehéres gombákból álló hártya | Kahm’ (NySz.); 6 1879 ’fehér folt 〈bőrön, körmön, állat szőrén〉 | weißer Fleck 〈am Nagel, an der Haut, am Haar der Tiere〉’ (Nyr. 8: 327) Sz: virágos 1237 [szn.] (↑) | virág(o)zik 1416 u./¹ viragoz ’virágot bont, virágban áll | blühen’ (BécsiK. 200) | virágoz 1585 virágozás [sz.] ’virággal díszít | mit Blumen zieren’ (Cal. 74)

Szóhasadás eredménye. |  ⌂  A világ főnévből keletkezett szó belseji l ~ r váltakozással; vö. halánték (→halánk), →villong stb. A ’fény’ > ’ragyogás, csillogás’ > ’virág’ jelentésváltozáshoz vö. gör. ἄνϑoς ’fény, ragyogás, csillogás; virág’. A szóhasadás az ősmagyar korban mehetett végbe. A virág szó eredetileg a fák virágzására utalt, eredeti jelentése ’világító, fényes jelenség’ lehetett, amiből a ’virágzás’, ’virágzat’ > ’virág’ jelentés kialakult. A 2. jelentés metafora; a 4. jelentés metonímia az 1. jelentés alapján. Az 5. jelentéshez vö. gör. ἄνϑoς oἴνου; lat. flos vini ’penész, pimpó’; ez utóbbi alapján tükörjelentéssel is számolhatunk, de valószínűbb, hogy csak szemléletbeli azonosságról van szó.  ∼  Idetartozik: virány ’virág’  (1805/: Kazinczy: Lev. 3: 442), ’mező’  (1808: Szily: NyÚSz.), ’a virágzás ideje; virágkor’  (1814: NSz.), ’frissesség, üdeség; virulás’  (1844: NSz.); ez a származékszó tudatos szóalkotás a virág kikövetkeztetett tövéből.

☞ NytudÉrt. 38: 20; TESz. virány a. is; EWUng.→ bor-, búzavirág, gyöngy-, napraforgó, nebáncsvirág, százszorszép, tiszavirág, világ, virág-UN UEW. № 1111; UEW. № 1112

virág-

I  virágvasárnap A: 1506 veragh vasárnap (WinklK. 141) J: ’a keresztény húsvét előtti vasárnap | Palmsonntag’ | virágszombat † A: 1512 k. verag zombatig (WeszprK. 9) J: ’virágvasárnap előtti szombat | Samstag vor dem Palmsonntag’ | virágszerda † A: 1515 Viragh ʒeredan (RMNy. 2/2: 13) J: ’virágvasárnap előtti v. virágvasárnap utáni szerda | Mittwoch vor od. nach dem Palmsonntag’ | virághét † A: 1580 virághétben (MNy. 64: 232) J: ’virágvasárnap előtti v. virágvasárnap utáni hét | Woche vor od. nach dem Palmsonntag’ | Ilyenek még: virágkedd ’virágvasárnap előtti v. utáni kedd | Dienstag vor od. nach dem Palmsonntag’ (1527: ÉrdyK. 134); virágcsütörtök ’virágvasárnap előtti v. utáni csütörtök | Donnerstag vor od. nach dem Palmsonntag’ (1606: NytudÉrt. 92: 211)II  virágének A: 1541 virāg inekekben (Sylvester: ÚT. 2: [164]) J: ’régi magyar szerelmi dal | altes ungarisches Liebeslied’ | virágkor A: 17. sz. virágkoromban (Thaly: VÉ. 2: 174) J: ’vminek, vkinek életében, fejlődésében a legszebb, eredményekben leggazdagabb időszak | Blütezeit, Glanzperiode’ | virágnyelv A: 1833 Virágnyelv (HazKülfTud. 1833. nov. 6.: [2]) J: 1 1833 ’szerelmi közlésnek vmely virággal v. nevével való kifejezése | sprachlicher Ausdruck der Liebe durch Blumen od. Blumennamen’ (↑); 2 1846 ’óvatosságból, tapintatból használt jelképes kifejezésmód | bildliche, nicht konkrete Ausdrucksweise’ (NSz.)

Összetett szavak előtagja, azonos a →virág főnévvel. |  ⌂  Az 1. csoportban a virágvasárnap déli szláv vagy nyugati szláv mintájú tükörfordítás; vö. szbhv. Cvetna nedelja; szln. cvetna nedelja; szlk. Kvetná nedeľa; le. Kwietna niedziela: ’virágvasárnap’. A többi tag a magyarban a virágvasárnap analógiájára alakult ki, de közvetlen szláv megfelelőik is vannak: óe. szl. sobota cvetьna ’virágvasárnap előtti szombat’; szbhv. cvetni petek ’virágvasárnap előtti péntek’; stb. – A 2. csoport összetételeinek előtagja jelzői értékű. A virágének egy vers vagy dal, amelyben a szeretett személyt különböző virágnevekkel illetik. A virágkor szóban a virág ’virágzás’ jelentésben áll, és a fejlődés csúcspontját jelöli; hasonlók más nyelvekben is vannak: ném. Blütezeit; ol. epoca di fioritura; stb.: ’fénykor, virágkor’. – A virágnyelv tükörfordítás a ném. Blumensprache ’a közlés virágokkal való kifejezése’ alapján. Hasonló megnevezések más nyelvekben: ang. language of flowers; fr. langage des fleurs; stb.: ’ua.’. A 2. jelentés metafora.

☞ TESz. virágének a. is, virágkor a. is, virágnyelv a. is; EWUng.→ ének, hét², kor, nyelv, szerda, szombat, vasárnap, virág