vinkli ∆ A: 1833 Vinklihankli (NSz.); 1874 vinkli (Nyr. 3: 383) J: 1 1833 ’szögmérő; derékszög | Winkelmaß; rechter Winkel’ (↑); 2 1900 ’zug, sarok | Ecke, abgelegene Stelle’ (Lumtzer–Melich: DOLw. 262); 3 1930 ’〈labdarúgásban〉 a kapu felső sarka | oberes Eck des Tores 〈beim Fußballspiel〉’ (Zolnay–Gedényi); 4 1930 ’szorult helyzet | bedrängte Lage’ (Zolnay–Gedényi)
Német (au.) jövevényszó. | ≡ Ném., (au.) Winkel ’két fal vagy egyenes által létrehozott szeglet’ [< ném. (kfn.) winken ’bólint, inog, rezeg’]. ⊚ A szó ma már csak az 1. jelentésében használatos különböző szaknyelvekben.
☞ TESz.; EWUng.→ vánkos