vers A: 1372 u./ verſett (JókK. 73); 1913 vörs (Nyr. 42: 335); nyj. vörszöt (ÚMTsz.) J: 1 1372 u./ ’előírt imaszöveg | vorgeschriebener Gebetstext’ (↑); 2 1474 ’ritmusos szövegrész | rhythmischer Textteil’ (BirkK. 8); 3 1490 ’költemény; dalszöveg | Gedicht; Liedertext’ # (MNy. 62: 81); 4 1604 ’verssor; versszak | Verszeile; Strophe’ (Szenczi Molnár: Dict. Octóſtichon a.) Sz: verses 1604 Verſes koͤnyv (Szenczi Molnár: Dict. Cénto a.) | versezet 1612/ versezeteket ’cikkely, szakasz’ (MNy. 8: 264) | versel 1771 verselésre [sz.] (NSz.) | versike 1861 versikék (MNyszet. 6: 363)

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. versus, (R.) vorsus ’barázda; sor az írásban; vers; versszak, strófa; költészet’ [< lat. vertere ’megfordít, átfordít’; a latinban egykor az eke megfordítására vonatkozott].  ≋  Megfelelői: ném. Vers; fr. vers; stb.: ’vers; versforma; sor; versszak, strófa’.  ⌂  A latin us szóvég kieséséhez vö. →ádvent stb. A szó végi s-hez vö. →evidens stb.  ⌂⇒  A magyarból: rom.  (R.) verș ’vers, rím’.

☞ TESz.; EWUng.→ perverzitás, próza, reverzális, versben, verszt