vemhes A: 1086 ? Uuehmes [hn.] (Györffy: DHA. I: 252); 1555 vemhes (MNy. 64: 91) J: 1 1555 ? ’olyan 〈kanca〉, amelyik már szült csikót, csikója van | Fohlen geworfen 〈Stute〉’ (↑), 1625 ’ua.’ (HOklSzj. 163); 2 1555 ? ’méhében magzatot viselő 〈ló, szamár stb.〉 | trächtig 〈Stute, Kuh usw.〉’ (↑), 1792 ’ua.’ (Baróti Szabó: KisdedSz. Vehem a.)

vehem ∆ [4] A: 1416 u./¹ vèhemrè (BécsiK. 307); 1416 u./² vèhmet (MünchK. 26rb); 1432 uempch (MNy. 12: 336); 1533 Vehoͤm (Murm. 467.); 1555 vemhek (MNy. 64: 91); 1800 vemh (NSz.); 1816 Vemhe [□] (Gyarmathi: Voc.) J: 1 1416 u./¹ ’(szamár)csikó | (Esels)füllen’ (↑); 2 1604 ’őzgida; szarvasborjú | Rehkitz; Hirschkalb’ (Szenczi Molnár: Dict. Hínnulus a.); 3 1784 ’magzat 〈emlősé〉 | Leibesfrucht eines Säugers’ (NSz.)

A szócsalád alapja, a vehem ismeretlen eredetű. |  ⌂  A vemh- tőváltozat hangátvetéssel keletkezett a vehm- tőváltozatból. A 2. jelentés metafora az 1. jelentés alapján. A 3. jelentés a vemhes alapján jöhetett létre.

A vemhes származékszó. |  ⌂  A vemhes -s melléknévképzős származékszó a vehem szó vemh- tőváltozatából.

☞ TESz. vehem a.; EWUng.