víz A: 12. sz. vége/ vıʒe (HB.); 1494 Wysakna [hn.] (Neumann: Registrum 609.); nyj. vides [sz.] (MTsz.) J: 1 12. sz. vége/ ’nedvesség, lé | Saft’ (); 2 1214/ ’e folyadéknak a földfelszín nagy részét borító tömege | Gewässer’ # (MNyTK. 53: 29); 3 13. sz. közepe/ ’a hidrogén és az oxigén vegyületéből álló színtelen, szagtalan folyadék | Wasser’ # (ÓMS.); 4 1533 ’testnedv | Körpersäfte’ (Murm. 784.); 5 1796 ’vérsavó | Blutwasser, Serum’ (NSz.); 6 1799 ’drágakő tiszta, átlátszó színe | Durchsichtigkeit des Edelsteins’ (NSz.) Sz: vizes 1214/ wyzeskewrus [hn.] (MNyTK. 53: 29) | vízi 1395 k. viʒÿ (BesztSzj. 1106.) | vizetlen 1416 u./² viʒètlèn ‹mn› (MünchK. 68vb); 1416 u./³ ’pusztaság | Einöde’ (AporK. 77) | vizesség 1456 k. viʒeſſeghe (SermDom. 1: 339) | megvizesül 1456 k. megh viʒeſel (SermDom. 1: 352) | vizez 1490 vizezy (SzalkGl. 64.) | vizel 1533 Viseloͤ [sz.] (Murm. 1943.) | vizelet 1533 Viselet (Murm. 784.) | vizenyős 1604 Vizenyoͤs (Szenczi Molnár: Dict.) | vizenyő 1808 Vizenyǘ ‹mn› ’vizes | wässerig’ (Sándor I.: Toldalék); 1883 ‹fn› ’ödéma | Ödem’ (NSz.) | vízhatlan 1835 vízhatlan (Tzs. Wasserdicht a.)

Örökség az uráli korból. |  ≡  Vog.  (T.) üť, (AK.) wiť; zürj.  (Sz.), (P.), (KP.) va; votj.  (Sz.), (G.) vu; cser.  (KH.) wət; md.  (E.) veď, väď, (M.) veď; finn vesi; – jur. jīɂ, wit; szelk. yt, üt; kam.  stb.: ’víz’ [uráli *ßete ’ua.’].  ≋  Megfelelői: óind udakám ’ua.’; gót watō ’folyó’; óe. szl. voda ’víz’; lat. unda ’hullám’; stb.  ⌂  A vides változat másodlagos d hangjához vö. →bűz ~ →büdös. A vizenyős származékszó -ny névszóképzőjéhez vö. laponya (→lapos), →savanyú stb.

MSFOu. 151: 344; TESz.; MSzFE.; IUSprK. 43; EWUng. artézikút, árvíz, bor-, csuromvíz, édes-, hévíz, hidra, kereszt-, kölni, szikvíz, ügy¹, vad-, vazelin, vedel, vidra, víziló, vízkereszt, vízszintesUN UEW. № 1142