vásárfia A: 1660 k. vásárfiát (ItK. 11: 67) J: ’vásárban vett ajándék | Marktgeschenk’
Összetett szó. | ⌂ A →vásár + fia (a →fiú E/3. személyű birtokos személyjeles alakja) tagokból keletkezett, birtokos jelzős alárendeléssel. Hasonló keletkezésmódhoz vö. →barátfüle, istennyila (→isten-) stb. Az utótag a ’vhonnan származó, jövő ‹személy›’ jelentésre vezethető vissza, így az összetétel eredeti jelentése ’(ajándék, vásárfia) a vásárról, búcsúból származó’ lehetett. – Ugyanazzal az utótaggal: búcsúfia ’búcsújáráson vett ajándék, búcsúban vett ajándék’ (1845: NSz.); angyalfia ’karácsonyi ajándék’ (1882: NSz.); stb. – A szó ritkán az utótagban is előfordul birtokos személyjel nélkül: (R.) vásárfi ’vásárfia’ (1808: Sándor I.: Toldalék).