vált A: 1138/ ? Waltaudí [sz.] [szn.] (MNy. 32: 132); 1372 u./ valta (JókK. 16); 1493 k. megh waͣthwaͣn [sz.] (FestK. 353) J: 1 [ma főleg valóra ~] 1372 u./ ’(meg)változtat; megvalósít, valóra vált | ändern; verwirklichen’ # (↑); 2 1395 k. ’kölcsönösen, viszonzásul ad, mond, ír vmit | wechseln, austauschen 〈geben, mitteilen〉’ # (BesztSzj. 65.); 3 [főleg meg~] 1416 u./¹ ’vkit megment, megszabadít | erretten, erlösen’ (BécsiK. 77); 4 1416 u./² ’〈pénzt apróbbra, egy pénzfajtát másra〉 becserél | 〈Geld〉 (um)wechseln’ # (MünchK. 26va); 5 1416 u./³ ? ’〈irányt változtatva〉 tart vhová, megindul vhová | die Richtung ändern’ (AporK. 90), 1519 ’ua.’ (JordK. 333); 6 1456 k. ’〈vmi, vki helyébe〉 csereértéket biztosít | 〈im Tauschwert〉 auslösen’ # (SermDom. 2: 525); 7 1479 ’vásárol; 〈helyiséget〉 használati díjért lefoglal | kaufen, lösen; mieten’ (Gl.); 8 1574 k. ’hivatalos iratot kér, megszerez | Amtspapiere einholen’ (NySz.); 9 [főleg fel~] 1703–1706 ’vkinek, vminek (rendszeresen) a helyébe lép, feladatát átveszi | ablösen, jmdm folgen’ # (TörtTár 1881: 158); 10 1748 ’elválaszt, megkülönböztet | absondern’ (NySz.); 11 [jól, rosszul ~ a füle, esze, hangja vkinek] 1777 ’jól, rosszul működik, jól rosszul hall | gut, schlecht funktionieren 〈Gehör, Verstand, Stimme〉’ (NSz.) Sz: változás 1372 u./ valtoʒaſanal kewl (JókK. 126) | változtat 1372 u./ valtoʒtatak (JókK. 53) | váltó 1395 k. gyroualthew ’pénzváltó, bankár | Wechsler’ (BesztSzj. 65.); 1508 ’a Megváltó | Heiland’ (DöbrK. 502); 1890/ ’a vonatsínnek az a része, amely a járművet eredeti irányától eltéríti, más irányba tereli | Weiche 〈für Schienen〉’ (NSz.); 1931 u. ’gyorsposta, staféta | Stafette’ (Nyr. 102: 4) | változik 1416 u./¹ valtozuā [sz.] (BécsiK. 81) | váltság 1416 u./² valtſagot ’váltságdíj | Lösegeld’ (MünchK. 23ra); 1416 u./² ’megváltás, felszabadítás | Erlösung’ (MünchK. 26rb) | változat 1416 u./³ ? valtozat́t́at ’lépés, irányvétel | Schritt, Richtung’ (AporK. 90); 1664 ’változás | Veränderung’ (MNy. 6: 166); 1789 ’forma, variáns | Variante’ (NSz.)
Származékszó. | ⌂ A →válik szóból keletkezett -t műveltető igeképzővel; vö. →olt², kelt (→kel¹) stb. Az 1–10. jelentések főleg az alapszó ’elkülönül, kiválik; elválaszt’ jelentéséből magyarázhatók. A 11. jelentés valaminek a funkciójára, szerepére vonatkozik, amely változási képességet, alkalmazkodóképességet követel.