váltigen × A: 1510 k. valtẏken (MNy. 1: 213); 1611 Váltigen (Szenczi Molnár: Dict.) J: 1 1510 k. ’nagyon; huzamosan | sehr; immerfort’ (↑); 2 1936 ’alkalmasint, körülbelül | annähernd’ (Csűry: SzamSz.)

váltig A: 1541–1547 valteg (LevT. 1: 13); 1559 valtyg (MNy. 67: 487); 1566 váltic (NySz.) J: 1 1541–1547 ’hosszú időn át, gyakran | anhaltend, immerfort’ (↑); 2 1566 ’nagyon, erősen | sehr’ (↑); 3 1786 ? ’egészen, teljesen; egyre inkább | ganz; immer mehr’ (NSz.), 1793 ’ua.’ (NSz.); 4 1863 ’csaknem; körülbelül | beinahe; annähernd’ (Kriza [szerk.] Vadr. 522)

Megszilárdult ragos alakulatok. |  ⌂  A szócsalád alapja feltehetően a váltig, amely a vált ’elkülönítés, elválasztás; döntés’ szóból jött létre (ez önállóan nem adatolt származékszó a →válik-ból -t névszóképzővel) + -ig terminatívuszrag; vö. fogytig (→fogy), untig (→un) stb. Az eredeti jelentés ’a döntésig’ lehetett; az adatolt jelentések ebből jöttek létre metonimikusan.

A váltigen származékszó. |  ⌂  A váltigen a váltig szóból keletkezett -n határozóraggal, amely itt nyomatékosító szerepben áll; vö. mostan (→most), ottan (→ott) stb.

A szócsaládhoz még |  ⌂  Más nyomatékosító alak a váltig-ból -lan határozóraggal: váltiglan ’nagyon, folyton’  (1791/: NSz.); vö. holtiglan (→hal¹). – A (R.) választig ’folyton folyvást; nagyon, hosszan, sokáig’  (1553 u.: MonÍrók. 3: 67); választigen ’ua.’  (1792: Baróti Szabó: KisdedSz.); a választ ’megkülönböztetés, különbségtétel’ szóból keletkeztek, amely a válasz (→választ) változata.

☞ TESz. váltig a.; TNyt. 2/1: 588; EWUng.→ válik