uzsora A: 1376 Wsuraslaka [sz.] [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 2: 654); 1416 u./² vſoꝛaual (MünchK. 31rb); 1527 ozoraſnak [sz.] (ÉrdyK. 137) J: 1 1376 ? ’kamat; nyereség | Zins; Gewinn’ (↑), 1416 u./² ’ua.’ (↑); 2 1470 ? ’aránytalanul és jogtalanul nagy nyereség | Wucher’ (SermDom. 2: 262), 1508 ’ua.’ (DöbrK. 31) Sz: uzsorás 1376 [hn.] (↑) | uzsorálkodik 1416 u./² vſoralkodnac ’uzsorakölcsönt ad | auf Wucher leihen’ (MünchK. 61ra) | uzsoráskodik 1527 wſuraſkodyk (ÉrdyK. 618) | uzsoráz [ma főleg ki~] 1752 U'sorázásban [sz.] (NSz.)

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. usura ’hasznosítás, alkalmazás, felhasználás ‹a kölcsöné›; bér, kamat’, (h.) usura (mordens) ’(uzsora)kamat’ [< lat. uti ’használ, alkalmaz, hasznosít’].  ≋  Megfelelői: fr. usure; ol. usura; stb.: ’uzsora’.  ⌂  A szó belseji zs-hez vö. →bazsalikom stb.  ⌂⇒  A magyarból: szbhv.  (Kaj) užura ’kamar, bér, uzsora’.

☞ TESz.; EWUng.→ úzus