uszály A: 1822/ uszályra (NSz.); 1843 uszalyos [sz.] (NSz.); 1843 uszalja (NSz.); 1844 Úszály (NSz.); 1872 uszolyát (NSz.) J: 1 1822/ ’ruha, szoknya hosszan elnyúló hátsó része; hosszan lecsüngő fátyol, szalag | Schleppe; hängende Bandverzierung, Schleife’ (↑); 2 1838 ’vmit szolgalelkűen követő felfogás; kíséret | Servilität; Gefolge 〈pejor.〉’ (NSz.); 3 1852/ ’üstökös felső, hosszan elnyúló vége | Schweif 〈Komet, Wolke〉’ (NSz.); 4 1873 ’vontatóhajó; vontatóhajóval mozgatott teherszállító vízi jármű | Schleppkahn’ # (Nyr. 3: 170) Sz: uszályos 1835 uszályos (Rajzolatok 1835. máj. 30.: 264); 1838 Uszályos (Tzs.) – De vö. 1803 úszó alj ’ruha, szoknya hosszan elnyúló hátsó része; hosszan lecsüngő fátyol, szalag | Schleppe, lang herabhängende Schleife’ (Márton J.: MNSz.–NMSz.)
Tudatos szóalkotással keletkezett szóösszevonás. | ⌂ Az úszó alj (↑) szószerkezetből keletkezett; ez az →úszik (-ó (folyamatos) melléknévi igenévképzővel) és az alj ’női kabát’ (→al) szavakból áll. A megnevezés az →úszik szó ’lebeg’ jelentésén alapulhat; vö. még úszó ruha ’uszály’, tkp. ’lebegő ruha’ (1791/: NSz.). Az uszály 2. jelentése az eredeti 1. jelentés alapján keletkezett elvonással; a 3. jelentés metafora; a 4. jelentés önállósulás útján alakult ki a uszály hajó ’uszály’ (1854: NSz.) szószerkezetből, amely tükörfordítása a ném. Schleppkahn ’uszály saját hajtómű nélkül’ szónak. ⌘ Nyelvújítási alkotás.