undokol [1] A: 1405 k. vndoklem (SchlSzj. 362.); 1456 k. onduklÿa [l-j] (SermDom. 1: 348); 1470 vnduklÿa [l-j] (SermDom. 2: 568); 1522 vndokolya [l-j] (HorvK. 264) J: ’undoknak tart vmit, undorodik vmitől | verabscheuen; verachten’ Sz: undoklat 1416 u./¹ vndoklat˙ta ’undor, utálat | Ekel’ (BécsiK. 158)

undok A: 1416 u./² vndoc (MünchK. 75ra); 1456 k. onduk (SermDom. 1: 351); 1495 e. onduc, ondog (GuaryK. 2, 17); 1533 vndeek (NyK. 46: 161) J: 1 1416 u./¹ ’ocsmány, rút, csúf, förtelmes, iszonyatos | garstig, ekelhaft, gräulich’ # (); 2 1578 ’szemérmetlen, szégyentelen | schamlos’ (Bornemisza: ÖrdKís. 194) Sz: undokság 1416 u./¹ vndokſaģ (BécsiK. 167) | undokít 1416 u./² megvndokėita ’utálatossá, fertelmessé tesz | ekelhaft machen’ (MünchK. 66rb) | undokságos 1495 e. ondogſagos ’undorító, utálatos, fertelmes | ekelhaft’ (GuaryK. 13)

Származékszók. |  ⌂  Az alapszó a →un; a tagok közti alaktani kapcsolat tisztázatlan. Lehetséges, hogy a szócsalád alapja az undok, amely az →un-ból jött létre -dok névszóképzővel; vö. →ajándék ~ ajándok stb.

Az undokol származékszó. |  ⌂  Az undok-ból kelethezhetett -l igeképzővel. – De avval is számolni lehet, hogy a kiinduló elem az undokol; az alapszóból kelethezhetett a -dokol gyakorító képzővel; vö. bujdokol (→bújik), fuldokol (→fúl²) stb. Ebben az esetben az undok elvonás egy igéből.

TESz. undok a.; EWUng. un