turpisság A: 1598 turpissága [] (NySz.) J: ’csalárdság | Arglist, Schlauheit’

Latin jövevényszó, magyar képzéssel. |  ≡  Vö. lat. turpis ’utálatos; gyalázatos, szégyenletes’ [indoeurópai eredetű; vö. óind trápatē ’szégyelli magát’ gör. τρέπω ’fordít, megfordít’; stb.].  ⌂  A végződés -ság névszóképző; vö. csalárdság →csal, hamisság →hamis stb.  ∼  A (R.) turpis ’álnok, alattomos, sunyi, ravasz’  (1819: MNy. 63: 479) későbbi elvonás a turpisság-ból.

TESz.; EWUng. tropikus, trubadúr