turista A: 1798 Turista (Gáldi: Szótir. 139) J: ‹mn› 1 1798 ’utazó; világjáró | (welt)reisend’ (↑); 2 1860 ’kirándulást tevő | Ausflüge machend’ (NSz.); 3 1884 ’a turisztikát illető | die Touristik betreffend’ (Bánhidi: Sportny. 311) | ‹fn› 1 1851 ’külföldön járó utazó | Reisender im Ausland’ # (NSz.); 2 1863 ? ’kiránduló ember | Ausflügler, Wanderer’ # (NSz.), 1880 k. ’ua.’ (NSz.)
turisztika A: 1879 turistikai [sz.] (Hon 1879. máj. 3.: [2]); 1886 turisztika (Bánhidi: Sportny. 311) J: 1 1879 ’kirándulás, természetjárás | Wandern’ (↑); 2 1963 ’külföldi utazás | Reise im Ausland’ (NSz.)
turizmus A: 1912 Turizmus (BpHírlap 1912. febr. 18.: 20) J: 1 1912 ’idegenforgalom | Fremdenverkehr’ (↑); 2 1957 ’természetjárás | Wandern’ (Bakos F.: IdSz.)
A szócsalád turista és turizmus tagjai nemzetközi szók. | ≡ Ném. Tourist; ang. tourist; fr. touriste; stb.: ’utas, utazó, kiránduló’ | ném. Tourismus; ang. tourism; fr. tourisme; stb.: ’turisták utazása; idegenforgalom’. Az angolból terjedt el [< ang. tour ’(kör)utazás, kirándulás’ < fr. tour ’ua.’]. ⇒⌂ A magyarba főleg német közvetítéssel került át. ⌂ A melléknévi jelentések jelzői használatban keletkeztek.
A turisztika német jövevényszó | ≡ Ném. Touristik ’utazás, kirándulás; turizmus’ [< ném. Tourist ’természetjáró; utazó’]. ≋ Megfelelői: cseh turistika; le. turystyka; stb.: ’turisztika’. ⌂ A szóvég latinosítás eredménye.