trubadúr A: 1824 Troubadurok (NSz.); 1863 trobadour (NSz.); 1865 trubádur (Babos: KözhSzt.); 1904 trubadúr (NSz.) J: 1 1824 ’középkori provanszál lovagi költő | Troubadour’ (); 2 1877/ ’szerelmes férfi | Verliebter’ (Jókai: JubÖM. 64: 77)

Nemzetközi szó. |  ≡  Ném. Troubadour ’trubadúr’; ang. troubadour ’ua.’; fr. troubadour ’trubadúr; sóvárgó szerelmes’; ol. trovatore ’trubadúr’; stb. A franciából és az olaszból terjedt el [< prov. trobador ’trubadúr’ < prov. trobar ’költ’].  ⇒⌂  A magyarba elsősorban a francia nyelvből került át.

TESz.; EWUng. turpisság