trapp A: 1794 troppban (Kobilarov–Götze: DtLw. 449); 1877 strabba (Nyr. 6: 374); 1883 trappban (NSz.); nyj. tarabba, tróbba (ÚMTsz.) J: 1 1794 ’a ló járásmódja, amikor két-két patájának csattogása egyszerre hallható | Getrabe’ (↑); 2 1940 ’〈lóhajtó szóként〉 | 〈als pferdeantreibendes W〉’ (ÚMTsz.)

trappol A: 1834 trappoló [sz.] (Honművész 1834. febr. 6.: 87); 1877/ troppolását [sz.] (Jókai: JubÖM. 57: 167); 1888 strappoló [sz.] (Nyr. 17: 44) J: ’〈négylábú állat, különösen ló〉 üget; 〈ember〉 (lábával zajosan érintve a talajt) szalad, siet | traben; laufen, eilen’

Német  (baj.-osztr.) jövevényszók. |  ≡  Ném.  (baj.-osztr.) trapp, (T.) trąpp, – ném. Trab: ’a ló gyors járása; futólépés’ | ném.  (baj.-osztr.) trappen, (T.) trąppm, – ném. traben: ’ügetve fut; hangosan lép’ [indoeurópai eredetű; vö. lat. trepidare ’tipeg-topog’; litv. trepsė́ti ’lábbal dobog’; stb.].  ⌂  Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében kerültek át a magyarba. A változatok között a szó eleji mássalhangzó-torlódás feloldása, ill. – az expresszivitás növelésére – annak kiegészítése is megfigyelhető.

☞ Kobilarov–Götze: DtLw.; TESz.; EWUng.→ trampli