traktus A: 1559 Tractuſt (Székely I.: Krón. 120a); 1818 traktus (Márton J.: MNSz.–NMSz. Sĕnĭōrātus a.) J: 1 1559 ’a szentmise része | Teil der heiligen Messe’ (↑); 2 1666 ’egyházkerület | Kirchenbezirk’ (MNy. 84: 252); 3 1670 ’szint, emelet; nagyobb épületszárny | Geschoß, Stockwerk; größerer Teil, Flügel eines Gebäudes’ (MNy. 80: 382)
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. tractus ’húzás; terjedelem; fekvés, helyzet; környék, vidék’, (e.) ’miseszakasz’, (h.) ’hosszú sor; egyházkerület; szint, emelet’ [< lat. trahere ’húz’]. ≋ Megfelelői: ném. Trakt ’útszakasz; épületrész’; fr. trait ’(egyház)megye’; stb. ⌂ A szóvégi s-hez vö. →ámbitus, →glóbus stb. A ma legismertebb 3. jelentés kialakulása, ill. megszilárdulása német hatásra is végbemehetett.
☞ TESz.; EWUng.→ traktál