trafikál A: 1795 trafikáló [sz.] (NSz.); 1840 Tráfikál (NSz.); nyj. tarafikál (MTsz.) J: 1 1795 ’kufárkodik, üzérkedik | Schacher treiben’ (↑); 2 1840 ’ármánykodik, fondorkodik | Ränke schmieden, paktieren’ (↑); 3 1906/ ’beszélget, társalog | sich unterhalten; plaudern’ (NSz.)
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. (R.) traffegieren, traphigiren; ang. traffic; fr. trafiquer; ol. trafficare; stb.: ’kufárkodik, üzérkedik’, az olaszban ’törekszik vmire’ jelentésben is. Az olaszból terjedt el [? < kat. trafegar ’átönt, áttölt, túltölt; átrak, kirak ‹árut›’]. ⇒⌂ A magyarba az olaszból, esetleg német közvetítéssel is kerülhetett. ⌂ A 2., 3. jelentés metonímia. A szó ma már csak a bizalmas nyelvhasználatban él.
☞ TESz.; EWUng.→ trafik