tréfli ∆ A: 1845 traifok (NSz.); 1867 tréfi (NSz.); 1872 tréfli (NSz.); 1880 tréfni (NSz.); 1884 trefli (NSz.); 1884–1885 trefnyi (NSz.) J: ‹mn› 1 1845 ’rituálisan tisztátalan 〈személy〉 | rituell unrein 〈Person〉’ (↑); 2 1867 ’az izraelita étkezési előírásoknak meg nem felelő | den jüdischen Speisevorschriften nicht entsprechend’ (↑); 3 1898 ’gyanús, becstelen 〈személy〉; becstelen, tisztességtelen 〈dolog, ügy〉 | unehrlich, verdächtig 〈Person〉; ungerecht, ehrlos 〈Angelegenheit〉’ (NSz.) | ‹fn› 1872 ’az izraelita étkezési előírásoknak meg nem felelő étel, ital | nach den jüdischen Speisevorschriften unerlaubte Speise od. solches Getränk’ (NSz.)

Jiddis jövevényszó, német  (h.) közvetítéssel is. |  ≡  Jidd.  (h.) trēfə, trēfı̆ ’szertartásosan tisztátalan’, (ném.) trefe, trefel, treife ’ua.; gyanús, tisztességtelen’; – vö. még ném.  (h.) trēfl̥ ’ua.’. A jiddisbe a héber ṭərēfā ’tépett hús; szertartásosan tisztátalan ‹étel› stb.’ közvetítésével került.  ⌂  A szóvégi jidd. ə, ı̆ hangokat a magyarországi németben tévesen -l kicsinyítő képzővel helyettesítették. – A li végződéshez vö. →cetli, →hecsedli stb.

☞ MNy. 57: 84; TESz.; EWUng.