totojázik A: 1810 k. totoláz (MNy. 61: 106); 1831 Totolászok (TudGyűjt. 7: 24); 1892 totojász (Nyr. 21: 477); 1897–1901 totojáz (MTsz.); 1906 totojázik [▽] (ÚMTsz.) J: 1 1810 k. ’piszmog | trödeln, tackeln’ (↑); 2 1831 ’lábatlankodik | einem unter den Füßen sein’ (↑); 3 1878 ’dédelget | verzärteln’ (Bálint: SzegSz.)

totojgat × A: 1855 tutujgatja (BpViszhang 1855. okt. 14.: 214); 1875 k. totojgat (ÚMTsz.); 1879 futujgatja [ɔ: tutujgatja] (Nyr. 8: 469) J: 1 1855 ’dédelget, kényeztet | verzärteln’ (↑); 2 1880 ’bíbelődik | herumbasteln’ (Nyr. 9: 93)

Onomatopoetikus eredetű, keletkezésmódja azonban bizonytalan. |  ⌂  A szócsalád tagjai a dajka- és gyermeknyelvben jöttek létre; hasonló onomatopoetikus szóként vö. →csucsujgat. Mivel a szótörténeti adatok következtében a totojázik eredeti változatának a szó belseji l-es tűnik, a totojázik tkp. gyakorító képzős származékszó az onomatopoetikus tutul ’becézget, babusgat ‹főleg gyereket›’  (1873: Nyr. 2: 425) igéből; a tutul további jelentéseihez vö. →dúdol. Azonban az sem zárható ki, hogy a totojgat gyakorító-műveltető képzős származékszó ugyanabból az alapszóból. A totojgat a totojázik alapján a →csucsujgat hatására keletkezhetett. A totojázik 1. jelentése, ill. a totojgat 2. jelentése feltehetőleg metonímia az eredeti 3., ill. 1. jelentés alapján, mert a kisgyerekek kényeztetése tkp. egy aprólékos, időigényes tevékenység.  ∼  Idetartozik: tojtat ’dédelget, elkényeztet’  (1863: Kriza [szerk.] Vadr. pityögtet a.).

☞ TESz. totojáz a.; EWUng.