torzó A: 1844 torzokra (Honderü 1844. máj. 4.: 590); 1851 torzóján (NSz.) J: 1 1851 ’törzs | Rumpf 〈Mensch〉’ (↑); 2 1844 ’csonkaszobor | Bruchstück 〈Statue〉’ (↑), 1860 ’ua.’ (NSz.); 3 1881 ’befejezetlen mű | unvollendetes Kunstwerk’ (NSz.)
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Torso ’töredék, letört darab ‹szobor›; befejezetlen műalkotás’; ang. torso; fr. torse; ol. torso; stb.: ’ua.; torzsa, fatönk; törzs, test ‹ember›’. Az olaszból terjedt el [lat. (kés.), (k.) tursus ’szár, torzsa, tönk’ < lat. thyrsus ’ua.; Bakkhosz-bot, tirzus-bot’ < gör. ϑύρσος ’ua.’]. ⇒⌂ A magyarba német és olasz közvetítéssel került. ⌂ A 3. jelentés leginkább a torzóban maradt ’befejezetlen maradt’ (1881: ↑) szószerkezetben él.