torol¹ [1] A: 1508 torlanak (DöbrK. 70); 1754 kapatollasa [sz.] (OklSzPótl. kapa-torlás a.); 1757 ? torolva [sz.] (NSz.); 1784 torolni [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz. 85); 1787 torrolja (NSz.); 1833 dorlik [sz.] (Kassai: Gyökerésző 1: 450); 1861 dollik [sz.] (MNyszet. 6: 321) J: 1 1508 ’kivet, kitaszít | ausstoßen’ (); 2 1519 ? ’felhalmoz; gyűjt | aufstapeln; anhäufen’ (JordK. 290), 1784 ’ua.’ (); 3 1822 ’töm; tölt | stopfen, füllen’ (Baróti Szabó: KisdedSz. 85) Sz: torlik 1519 ’összetorlódik | sich anhäufen’ (JordK. 290)

torlódik A: 1786 torlódása [sz.] (NSz.); 1803 torlódik [] (Baróti Szabó: MVir. 165); 1858 fel talódik (MNy. 71: 255) J: 1 1786 ’(össze)gyűlik; felduzzad | sich versammeln; sich anstauen’ (); 2 1803 ’összegyülekezik; csoportosul | sich zusammenscharen, sich ansammeln’ (); 3 1803 ’halmozódik; tornyosodik | sich anhäufen; sich auftürmen’ # (NySz.)

torlad A: 1828 torladozó [sz.] (Uránia 1: 123); 1830 e. Torladni [sz.] (NSz.) J: ’összetorlódik; tornyosul | sich anhäufen, sich auftürmen’ Sz: torladék 1832 torladék ’barikád | Barrikade’ (NSz.)

A szócsalád alapja, a torol¹ származékszó. |  ⌂  A →tol igéből -l gyakorító képzővel. A torol alak ll > rl elhasonulással és a szóvégi mássalhangzótorlódás feloldásával keletkezett. A torlik származékszó -ik visszaható igeképzővel jött létre.

A torlódik és a torlad származékszavak. |  ⌂  Ezek -ódik visszaható igeképzővel, ill. -d kezdő-gyakorító képzővel keletkeztek a nyelvújítás korában.

A szócsaládhoz még |  ⚠  A →tor¹, ill. a →torok szavakkal való összefüggése és az ótörökből való származtatása kevésbé valószínű.

MNy. 39: 347; TESz. torlódik a.; StUASuppl. 1: 198; EWUng. tol, torlaszt