tonzúra A: 1808/ tonsurája (NSz.); 1809 tonzúra (Gáldi: Szótir. 278) J: ’〈katolikus papok, szerzetesek feje tetején〉 kiborotvált kis kerek rész, pilis | Tonsur’

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat.  (k.), (e.) tonsura ’pap és egyházi személy kiborotvált fejtetője’, tkp. ’nyírás’ [< lat. tondere ’nyes, nyír’].  ≋  Megefelelői: ném. Tonsur; fr. tonsure; stb.: ’tonzúra’.  ⌂  A szó belseji z-hez vö. →konzul, →menza stb. A latinból származó szó kiszorította a →pilis 1. jelentését.

TESz.; EWUng.