told A: 1268 Toldalagh [sz.] [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 5: 741); 1416 u./¹ tolga [d-j] (BécsiK. 3); 1442 Thodalogh [sz.] [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 5: 741) J: ’hozzáad; kiegészít | anfügen; ergänzen, (hin)zusetzen’ # Sz: toldalék 1268 [hn.] (↑); 1416 u./² toldalec ’(javításjoz használt) folt | Flicklappen’ (MünchK. 60ra); 1794 ’szó végéhez járuló szóelem | Suffix’ (NSz.) | toldoz 1577 toldozni [sz.] (KolGl.)
Származékszó. | ⌂ Az alapszó a →tol lehetett. A végződés -d gyakorító képző. A keletkezés alapja vélhetően az alapszó feltehető eredeti ’vhová fektet, helyez, csúsztat’ jelentése.