tocsog A: 1845 tocsogó [sz.] (PestiD. 1845. aug. 7.: 577) J: ’vízben v. sásban járva csobbanásszerű hangokat hallat | mit klatschendem Geräusch waten’

toccsan A: 1893 toccsan (Nyr. 22: 413) J: ’csobban, loccsan | platschen’

Onomatopoetikus eredetű szavak. |  ⌂  A szótő a →totyakos, →totyog szócsaládok tövével függhet össze. A végződés gyakorító és mozzanatos képző.  ∼  Ugyanabból a tőből gyakorító képzővel keletkezett nyelvjárási szó: tocskol ’(szét)fröccsent, (szét)szór’  (1897: MTsz.).

TESz.; EWUng. totyakos, totyog