teketória A: 1704 e./ teketóriázott [sz.] (NSz.); 1788 tegetóriával (NSz.); 1794/ teketória (NSz.); 1798 teke' tornyát (NSz.) J: 1 1704 e./ ’tétovázás | Gefackel’ (↑); 2 1788 ’színlelés; fölösleges körülményeskedés | viel Federlesens. Fisimatenten’ (↑) Sz: teketóriázik 1704 e. (↑)
Bizonytalan eredetű, esetleg latin jövevényszó. | ≡ Vö. lat. tectorius ’a fal, a mennyezet fehér festése’, tkp. ’a födémhez tartozó’, (opus) tectorium ’stukkógipsz, gipszvakolat; falfestés’, (h.) tarka mészfesték; (piros) smink [< lat. tegere ’beborít, betakar, befed, eltakar, elrejt stb.’]. ⌂ A magyarba a főnevesült, többes számú, semleges nemű alak került. A jelentések azzal magyarázhatók, hogy akinek titkolni valója van, nehézkesen, zavarosan fejezi ki magát.
☞ TESz.; EWUng.→ tégla