tarhenol ∆ A: 1921 Tarhenolni [sz.] (PestiH. 1921. júl. 24.: 7); 1924 tarhenolni [sz.] (Szirmay: TolvSz. 47.) J: ’(kölcsönként) kér(eget), pénzt koldul | (um Geld) anpumpen’
tarhál A: 1921 tarháltam (PestiH. 1921. júl. 24.: 7) J: ’(kölcsönként) kér(eget), pénzt koldul | (um Geld) anpumpen’
A szócsalád alapja, a tarhenol német jövevényszó. | ≡ Ném. (argó) tarchenen ’koldul, kéreget, megvág, megpumpol’ [< jidd. tarch’nen ’terhel, megterhel; zavar, terhel, zaklat’].
A tarhál származékszó. | ⌂ A tarhál a tarhenol-ból jött létre a blamál (→blamíroz), flangál (→flangíroz) analógiájára. ⊚ A bizalmas nyelvhasználatban él.
☞ TESz. tarhál a.; EWUng.