targonca A: 1575 torbontzáckal (Heltai: Krón. 61v.); 1600 tarboncza (TörtTár 1901: 471); 1670 Taraboncza (MNy. 80: 381); 1671 Tarbuncza (MNy. 80: 381); 1686 targonczákat (MHH. 14: 183); 17. sz. második fele Tarkoncza (MNy. 80: 381); 1699 torgonca (MNy. 90: 254); 1788 Targantzák (NSz.); 1798 torgantzájára (NSz.); 1838 Targancz (Tzs.); nyj. darabonca, tarabonc, tarnóca, tërëbonc (ÚMTsz.); targancs (MTsz.); tarhonca (Nyatl.) J: 1 1575 ’talicska, taliga | Schubkarre’ (↑); 2 [villamos~] 1949 ’kisebb gépi (emelővillás) rakodószerkezet | kleines Fördergerät, Stapler usw.’ (NSz.) Sz: targoncás 1833 targonczás (Regélő 1833. nov. 17.: 529)

Ismeretlen eredetű. |  ⌂  A hangszerkezet alapján jövevényszónak tűnik, amely azonban alkalmas megfelelés hiányában nem bizonyítható. A magyarban a négyszótagú szó belseji b-s változatok eredetibbnek tűnnek.  ⚠  Németből való származtatása kevésbé valószínű.  ⌂⇒  A magyarból: rom.  (N.) tărăboanță ’talicska, taliga’.

☞ Kniezsa: SzlJsz. 765; TESz.; Mollay: NMÉr.; EWUng.