talon A: 1854 talonban (BpHírlap 1854. szept. 17.: 2948); nyj. dalom (Bálint: SzegSz.) J: 1 1854 ’〈kártyajátékban〉 az osztás után fennmaradó kártyák összessége | der nach dem Geben übrigbleibende Kartenstoß’ (↑); 2 1865 ’értékpapír szelvényíve | Erneuerungsschein bei Wertpapieren; Gutschein’ (↑)
Német jövevényszó. | ≡ Ném. Talon ’papírcsíkok ellenőrző szelvényként; értékpapírok szelvényíve; az osztás után fennmaradó kártyák összessége’ [< fr. talon ’ua.; sarok, maradék, fennmaradó kártya’, végső soron a lat. talus ’boka; játékkocka’ szóra megy vissza]. ≋ Megfelelői: ang. talon; ol. tallone, (N.) talon; stb.: ’értékpapírok szelvényíve; az osztás után fennmaradó kártyák összessége’.
☞ TESz.; EWUng.→ talár