talicska A: 1538 Talyczka (OklSz.); 1556 tarycka (OklSz.); 1707 Talyicska (MNy. 8: 129); 1834 tolicskát (NSz.); 1838 Tacska (Tsz.); nyj. tajicska, taliccsa (MTsz.); tëlëcskāt (ÚMTsz.) J: 1 1538 ’taliga, targonca | Schubkarre’ # (↑); 2 1604 ’öszvér | Maulesel’ (Szenczi Molnár: Dict.) Sz: talicskázik 1773 talicskázott volna (MNy. 66: 101)

Vitatott eredetű. | 1 Orosz vagy ukrán jövevényszó. |  ≡  Or. тележка; ukr. телiжка: ’szekér, taliga, kordé’ [< or. телега ’fogat, szekér, jármű’, ill. ukr. телiга ’ua.’].  ⌂  A szó belseji csk esetleg egy keleti szláv nyelvjárási kiejtésre megy vissza, vagy a magyarban keletkezett affrikálódással. 2 Származékszó. |  ⌂  A →taliga szóból jött létre -csa kicsinyítő képzővel. A talicska alak e magyarázat szerint az eredeti *taligcsa változatból keletkezett hangátvetéssel; vö. →szöcske, →zacskó stb. Egy ilyen folyamatra azonban semmilyen szótörténeti adat nincs. ▣  ⌂  A 2. jelentés metaforikus.  ⌂⇒  Valószínűleg a magyarból: szlk. talička ’talicska, taliga’.

☞ MNy. 24: 272; Kniezsa: SzlJsz. 761; WeltSlav. 2: 65; TESz.; EWUng.→ taliga