taktika A: 1788 tactikához (NSz.); 1790 Taktikát (NSz.); 1800 Taktik (NSz.) J: ’harcmód, taktikázás | Taktik’ Sz: taktikázik 1793 (NSz.)

taktikus A: 1796 tacti[c]ust (NSz.); 1844/ taktikusok (NSz.) J: ‹fn› 1796 ’taktikázó személy | Taktiker’ (↑) | ‹mn› 1805/ ’taktikai | taktisch’ (NSz.)

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat.  (ú.) tactica ’taktika’, (h.) tactica, tactice ’a sikeres hadakozás mestersége’ [< gör. τακτκή ’a hadrendbe állítás mestersége’, τακτκά ’ua.’] | lat.  (ú.), (h.) tacticus ’taktikai, taktikus’ [< gör. τακτικός ’egy hadsereg felállításával kapcsolatos’ < gör.  (ión) τάσσω, (att.) τάττω ’elrendez, felállít’].  ≋  Megfelelői: ném. Taktik, Taktiker, taktisch; fr. tactique; stb.: ’taktika’, ’taktikus ember’, ’taktikai, taktikus’.  ⌂  A taktik változat német hatásra utal. A taktikus szóvégi s-éhez vö. →ámbitus stb.

☞ TESz.; EWUng.