ténfereg [1] A: 1685 e. ténfereg (Kreszn.); 1790 dénfereg (NSz.); 1790 tenferegni (NSz.); 1799 ténfergés [sz.] (NSz.); 1829 Ténförgök (TudGyűjt. 11: 95); 1863 Ténfėrėg (Kriza [szerk.] Vadr. 520); nyj. dénbörög (Bálint: SzegSz.); tímfereg (ÚMTsz.) J: 1 1685 e. ’fetreng; hempereg, hentereg | sich wälzen; sich herumkugeln’ (↑); 2 1790 ’bolyong, tévelyeg | umherschlendern; jmdm unter den Füßen sein’ (↑); 3 1790 ’lézeng, lődörög; lábatlankodik | umherschweifen’ (↑); 4 1791 ’támolyog, tántorog | taumeln’ (NSz.)
Bizonytalan eredetű, esetleg szóhasadás eredménye. | ⌂ Feltehetőleg a →fentereg ige féntereg változatából keletkezett hangátvetéssel. Az 1. jelentés lehetett az eredeti, a többi valószínűleg a →tévelyeg hatására jött létre. ⚠ Összefüggése a →fordít szócsaláddal, ill. az ótörök származtatása téves.
☞ TESz.; StUASuppl. 1: 187; EWUng.→ fentereg