tébláb ‹ige› × A: 1577 k. tebbeͦ labbowa [sz.] (OrvK. 482); 1621 Tebni, labni [sz.] (Szenczi Molnár: Dict.); 1789 tép-lép (NSz.); 1795 téblább [sz.] (MNy. 74: 29); 1829 Tépek lábok (TudGyűjt. 11: 96); 1840/ téblábni [sz.] (NSz.); 1846 tib-lábott (NSz.); nyj. tip-láb (MTsz.) J: 1 1577 ’ide-odajár, tántorog | taumeln’ (↑); 2 1621 ’tétovázik, habozik | zögern’ (↑); 3 1829 ’lábatlankodik | jmdm im Wege stehen; sich ungeschickt benehmen’ (↑) Sz: téblábol 1848/ ’tántorog, támolyog, dülöngél | taumeln’ (NSz.)
tébláb ‹nsz› × A: 1872 tibláb (Nyr. 1: 426); 1906 Téb-láb (MNy. 2: 282) J: ‹mn› 1 1872 ’lassan, megerőltetés, erőfeszítés nélkül | langsam, ohne Anstrengung’ (↑); 2 1903 ’láb alatt | unter den Füßen’ (NyF. 10: 79) | ‹mn› 1 1905 ’olyan 〈ember〉, aki mindig láb alatt van | im Wege stehend; sich ungeschickt benehmend 〈Person〉’ (NyF. 17: 42); 2 1906 ’gyámoltalan, teddide-teddoda 〈ember〉 | unbehilflich, kraftlos 〈Person〉’ (MNy. 2: 282)
A szócsalád alapja, a tébláb ige összetett szó. | ⌂ A téb előtag a →tébolyog, →tévelyeg szócsaládba tartozik, és az eredeti igetövet helyettessítheti. Az utótag azonos a →lább igével. A tép-lép változat a →tép és a →lép¹ népetimológiás hatására keletkezett. A téblábol származékszó a bizalmas nyelvhasználatban is előfordul.
A tébláb névszó szófajváltás. | ⌂ Az E/3. személyű ige későbbi szófajváltásának eredménye. Az igealak alapján tévesen határozószóként értelmezték, amihez a mezítláb (→mezítlábbal), →négykézláb analógiája is hozzájárulhatott. A melléknévi jelentések a határozószó jelzői használatából alakultak ki.