szintén A: 1456 k. ʒinthen (SermDom. 1: 5); 1535 k. ʒynthyn (Zay: Lánd. 47); 1642 szünten (MNy. 69: 235); 1649 szenten (MNy. 69: 235); 1772 szüntén (NSz.) J: 1 1456 k. ’különösen | speziell 〈Adv.〉’ (↑); 2 1525/ ’éppen úgy, is | ebenso, auch’ # (TörtTár 1908: 80); 3 1535 k. ’teljesen, egészen | ganz und gar, durchaus’ (↑); 4 1578 e. ? ’majdnem, csaknem | fast, beinahe’ (MNy. 75: 510), 1772 ’ua.’ (NSz.); 5 1635 ’színig | bis zum Rand’ (NySz.)

szinte A: 1495 e. ʒinte (GuaryK. 130); 1604 ʃʒinta (Szenczi Molnár: Dict. Eadem a.); 1708 Színte (Pápai Páriz: Dict.); 1753 szuͤnte (NSz.); 1796 szénte (NSz.); 1892 szintë (Nyr. 21: 561); nyj. iszinte, szüntö (ÚMTsz.) J: 1 1495 e. ’teljesen, egészen | ganz und gar, durchaus’ (↑); 2 1519 k. ’majdnem, csaknem | fast, beinahe’ # (DebrK. 177); 3 1552 ’éppen úgy, is | ebenso, auch’ (Heltai: Dial. L8a)

szintég × A: 1759 szinteg (NSz.); 1778 szintég (NSz.); nyj. szintëg, szüntög (ÚMTsz.); szintig, szintíg (MTsz.) J: 1 1759 ’éppen úgy, is | ebenso, auch’ (↑); 2 1780 ’majdnem, csaknem | fast, beinahe’ (NSz.)

Megszilárdult ragos alakulatok. |  ≡  A →szín² ’felület, felszín; külső, külalak; látszat’ szóból különféle toldalékokkal. Az alapszó a szinte lehetett. A szó belseji t mindegyik szóban helyrag; az e elem latívuszrag vagy E/3. személyű birokos személyjel lehet. A szintén és a szintég a szinte szóból jött létre -n módhatározó raggal, ill. -g nyomatékosító elemmel; vö. ittég (→itt), osztég (→azután) stb. A szó eredeti jelentése ’látszatára, hasonlóságára’ lehetett.  ∼  Idetartozik: szint ’szinte, kis híján’  (1751: NSz.), amely a szinte szóból keletkezett a szóvégi e kiesésével; vö. →össze.

☞ Nyr. 61: 82; Klemm: TMondt. 423; TESz.; EWUng.→ szín²