szemérem [4] A: 1372 u./ ʒemeremſegÿtt [sz.] (JókK. 20); 1372 u./ ʒemermere (JókK. 69); 1416 u./¹ zèmermedèt (BécsiK. 262); 1490 zemyrem (SzalkGl. 164.); 1493 k. zemeerewmthewl (FestK. 163); 1495 e. ʒo̗mermo̗t (GuaryK. 89); 1590 Zoͤmoͤre͂ (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 166); 1805 szëmérëm (NSz.) J: 1 1372 u./ ’szégyen, gyalázat | Schande’ (↑); 2 1495 e. ’szégyenérzés; szemérmesség | Schamgefühl; Schamhaftigkeit’ # (GuaryK. 88); 3 1531 ’szeméremtest, ennek környéke | Schamteile’ (TelK. 210) Sz: szeméremség 1372 u./ ʒemeremſegÿtt ’szégyen, gyalázat | Schande’ (↑) | szemérmetlen 1372 u./ ʒemermetlen (JókK. 122) | szemérmetlenség 1416 u./² ʒ́èmeꝛmėtlènſeǵ (MünchK. 43ra) | szemérmes 1495 e. ʒo̗mermo̗s (GuaryK. 103) | szemérmeskedik 1495 e. ʒo̗mermo̗ſko̗des [sz.] (GuaryK. 96) | szemérmetes 1590 Szemermetesseg [sz.] (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 107) | szemérmeteskedik 1723 szemérmeteskeduͤnk (NySz.) | szemérmetlenkedik 1816 Szemérmetlenkedik (NSz.)

Bizonytalan eredetű, talán szerbhorvát vagy szlovén jövevényszó. |  ≡  Vö. szbhv. sraman ’szégyenletes, szégyenteljes, gyalázatos; szégyenlős, szemérmes’; szln. sramen ’a nemi szervekkel kapcsolatos’, (R.) ’szégyenletes’ [< szbhv. sram ’szemérem, szégyenérzet; szégyen, gyalázat’, (N.) ’szeméremtáj’, ill. szln. sram ’szégyen(érzet)’, (R.) ’gyalázat; (női) szeméremtest’; az alapszóhoz vö. av. fšarəma- ’szégyenérzet’; ném. Harm ’sérelem, bántalom’; stb. ]. Vö. még óe. szl. срамъ ’lelki fájdalom; szégyen’; or.  (R.), (N.) сором ’szégyen, gyalázat stb.’; stb.  ⌂  A szemérmetes származék a szemérmes és szemérmetlen keveredéséből jött létre; vö. alkalmatos (→alkalom).  ⚠  A →szem szóból való magyarázata kevésbé valószínű.

☞ TESz.; EWUng.; MNy. 92: 473