szegény A: [1131–1141/] ? Scigina [sz.] [szn.] (MKsz. 1892–3.: 19); 1135/ Ʒegÿn [szn.] (MNL (OL) Dl. 5775); 1138/ ? Scegun [szn.] (MNy. 32: 132); 1152 ? Zegen [szn.] (Szentpétery: KritJ. 1: 28); 12. sz. vége/ ſcegin (HB.); 1282/ Scegenÿe [sz.] [szn.] (MNy. 11: 426); 1389 ? Zyghen [szn.] (MNy. 64: 328); 1416 u./¹ zėģėnėkn.ͨ (BécsiK. 70); 1475 k. zygen (MNy. 16: 15); 1559 zeghwͤn (LevT. 1: 332); 1602 Szögén [szn.] (OklSz.); 1800 szegyén (MNy. 49: 539); nyj. szëgën, szögin (ÚMTsz.) J: ‹mn› 1 [1131–1141/] ? ’sajnálatra méltó, szerencsétlen | bedauernswert, bemitleidenswert’ # (↑), 12. sz. vége/ ’ua.’ (↑); 2 [1131–1141/] ? ’csekély anyagi eszközökkel rendelkező, szűkölködő | arm, mittellos’ # (↑), 1372 u./ ’ua.’ (JókK. 1); 3 1372 u./ ’nem tökéletes, hiányos, fogyatékos | unvollkommen, mangelhaft’ # (ÓMS.); 4 1533 ’silány, rossz 〈minőségű〉 | gering, schlecht’ (Murm. 2180.); 5 1873 ’gyámoltalan, ügyefogyott | unbeholfen, ungeschickt’ (Nyr. 2: 45) | ‹fn› 1 [1131–1141/] ? ’csekély anyagi eszközzel rendelkező, szűkösen élő személy; koldus | Arme(r), Bettler’ # (↑), 1372 u./ ’ua.’ (JókK. 6); 2 [1131–1141/] ? ’sajnálatra méltó személy | bedauernswerte Person’ # (↑), 1372 u./ ’ua.’ (JókK. 10) Sz: szegénycse 1372 u./ ʒegencʒe ’szegény ember | Arme(r)’ (JókK. 62) | szegénység 1372 u./ ʒegenſeget (JókK. 1) | szegényedik [el~] 1527 el zegeenyettewnk (ÉrdyK. 88) | szegényes 1828 szegényesen [sz.] (TudGyűjt. 12/5: 12); 1845 Szegényes (Fogarasi: MNSegédsz.)
Ismeretlen eredetű. | ⌂ A szóalakból kiindulva a szóvég névszóképző lehet, ez azonban a megfelelő alapszó hiányában nem bizonyítható minden kétséget kizáróan. A melléknévi 2. jelentés lehetett az eredeti. ⚠ A →szeg² szóból származékszóként való magyarázata téves.